A Békési Ipartestület állásfoglalása:
A Békési Ipartestület állásfoglalása a külföldi munkavállalók alkalmazásának lehetőségeiről
Az utóbbi időszakban egyre gyakrabban kerül a gazdasági és társadalmi párbeszéd középpontjába az a kérdés, hogy milyen lehetőségek vannak a vállalkozásoknak a munkaerőhiány kezelésére egy folyamatosan változó gazdasági és demográfiai környezetben. Különösen aktuálissá vált ez a téma azt követően, hogy a kormány 2026 júniusában szigorította a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályait.
A Békési Ipartestület, mint a mikro-, kis- és családi vállalkozások érdekképviselete, fontosnak tartja hangsúlyozni: a külföldi munkavállalók alkalmazásának kérdését nem ideológiai vagy politikai szempontok alapján, hanem a hazai vállalkozások mindennapi működésének valós tapasztalatai alapján kell megítélni.
A mikrovállalkozások többsége számára a külföldi munkavállaló alkalmazása jelenleg nem jelent reális vagy tömeges megoldást a munkaerőhiány kezelésére. Egy néhány fős vállalkozás számára a toborzás, az ügyintézés, a szállás biztosítása, a nyelvi és kulturális különbségek kezelése olyan többletfeladatot és többletköltséget jelent, amelyet csak kevés vállalkozás tud vállalni. A gyakorlatban ezért a külföldi munkaerő alkalmazása elsősorban a nagyobb vállalatok és egyes munkaerőigényes ágazatok – például a feldolgozóipar vagy a vendéglátás – számára jelent valódi alternatívát.
Tapasztalataink szerint a külföldi munkavállalók nem azért jelennek meg a magyar munkaerőpiacon, mert olcsóbbak lennének a hazai dolgozóknál. Sőt, alkalmazásuk számos esetben magasabb költséggel jár. A vállalkozások döntése mögött elsősorban a megfelelő létszám biztosításának kényszere áll, amikor a szükséges munkavállalókat a hazai munkaerőpiacon már nem találják meg.
Ugyanakkor az is tény, hogy a gyakran emlegetett több százezres inaktív munkaerő-tartalék gyors bevonása nem reális forgatókönyv. Az elmúlt években a könnyen mozgósítható munkaerő jelentős része már belépett a foglalkoztatásba. A még rendelkezésre álló tartalékok jelentős része egészségügyi, szociális vagy földrajzi okokból jelenleg nem mobilizálható, illetve hosszabb távú rehabilitációra vagy átképzésre szorul.
A helyzetet tovább nehezítik a kedvezőtlen demográfiai folyamatok. Ma már több ember lép ki a munkaerőpiacról nyugdíjazás miatt, mint ahány fiatal belép oda. Ez a tendencia különösen érzékenyen érinti a vidéki térségeket és azokat a mikrovállalkozásokat, amelyek helyben, korlátozott munkaerő-kínálatból kénytelenek gazdálkodni.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének még kihasználatlan lehetőségek. A Békési Ipartestület álláspontja szerint a munkaerőpiaci tartalékok aktivizálásában jelentős szerepet kaphatnak a diákok, a nyugdíjasok, a kisgyermekes szülők, valamint a Magyarországon tanuló külföldi diákok. Ezek a csoportok önmagukban nem képesek teljes egészében kiváltani a külföldi munkavállalók szerepét, de jelentősen mérsékelhetik a munkaerőhiányt.
A számok ezt már ma is alátámasztják. Magyarországon évente mintegy 200 ezer diák és 40 ezer nyugdíjas dolgozik szövetkezeti formában, miközben a nyugdíjas foglalkoztatás aránya még mindig elmarad számos nyugat-európai ország gyakorlatától. Emellett közel 50 ezer külföldi diák tanul hazánkban, akik közül sokan motiváltak lennének a munkavállalásra is.
A mikrovállalkozások számára azonban a munkaerőhiány hosszú távú megoldása nem kizárólag az új munkavállalók bevonását jelentheti. Legalább ilyen fontos a technológiai fejlődés, az egyszerűbb adminisztráció, a digitalizáció és a belső hatékonyság javítása. A kisebb vállalkozásoknak olyan gazdasági és szabályozási környezetre van szükségük, amely ösztönzi a fejlesztéseket, csökkenti a bürokratikus terheket és kiszámítható működési feltételeket biztosít.
A Békési Ipartestület meggyőződése, hogy a magyar munkaerőpiac jövője nem a „vagy-vagy” megoldásokban rejlik. Nem a külföldi munkavállalók és a hazai munkaerő-tartalékok között kell választani. Olyan kiegyensúlyozott foglalkoztatási modellre van szükség, amelyben a hazai munkavállalók, a diákok, a nyugdíjasok, a kisgyermekes szülők, a Magyarországon tanuló külföldi diákok és – ahol ez valóban indokolt – a külföldi munkavállalók egymást kiegészítve járulnak hozzá a gazdaság működéséhez.
Ugyanakkor a mikrovállalkozások érdekképviseleteként hangsúlyozzuk: elsődleges cél továbbra is az kell legyen, hogy a hazai vállalkozások elsősorban magyar munkavállalókra építhessenek. Ehhez azonban nem elegendő a külföldi munkaerő korlátozása. Versenyképes bérekre, kiszámítható gazdaságpolitikára, a képzési rendszer és a munkaerőpiac szorosabb együttműködésére, valamint a mikrovállalkozások fejlődését támogató gazdasági környezetre van szükség.
A Békési Ipartestület szerint a kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e külföldi munkavállalókra, hanem az, hogy miként lehet úgy alakítani a foglalkoztatási és gazdaságpolitikai rendszert, hogy a magyar vállalkozások versenyképessége és a magyar munkavállalók érdekei egyaránt érvényesüljenek.
Békés, 2026. 06. 16.
Békési Ipartestület